Skip to content
Log in Join free
Greendex cover art

Greendex.hu

Greendex

A Entertainment News and News podcast Explicit

#165 in Entertainment News · 🇩🇪
Good podcast? Give it some love!

About the show

Olyan témákkal várunk, mint a természetvédelem, az elektromobilitás, a körforgásos gazdaság, a bio élelmiszerek, vagy a fenntartható szépségápolás, divat és egészség. Olvass minket a Greendex.hu oldalon, csatlakozz közösségi média követőinkhez és iratkozz fel a csatornánkra!

Newest episodes

Hidegebb telekre és még forróbb nyarakra készülhetünk. Hogyan lehetséges ez? | Holnapután

56 min

Forró, száraz nyár után jött egy ősz, ami első ránézésre normálisnak tűnt. Valójában viszont már a vénasszonyok nyara is másképp zajlott, mint megszoktuk. Molnár László meteorológussal azt járjuk körül, mi áll mindennek a hátterében, és mi vár ránk a következő hónapokban és évtizedekben. Szó esik arról, miért erősödik Magyarországon a kontinentális jelleg, és miért Nyugat-Európában történik a legnagyobb változás. Megnézzük, mit jelent az éghajlati „rezsimváltás“, és hogyan hat a hazai klímára a Csendes-óceánon kialakuló, minden eddiginél erősebb El Niño. Kiderül az is, mi köze a Golf-áramlat és az Atlanti-óceáni áramlási rendszer (AMOC) lassulásának a hazai időjáráshoz, mit jelent a poláris örvény szokatlanul korai gyengülése, és milyen telet várhatunk. A beszélgetésből az is kiderül, hogy hazánk éghajlata nem a sokak által említett mediterrán irányba, sokkal inkább a közép-ázsiaira emlékeztető klíma felé tendál, forró száraz nyarakkal és hideg telekkel.

Hogyan csalogassuk vissza a kütyüző gyerekeket a természetbe? | Holnapután

59 min

A Holnapután legújabb adásában Simon Szilviával, a Zöld Hobbit néven ismert környezeti nevelővel, utazó pedagógussal beszélgetünk. Szilvia tizenöt éve járja az országot, és a természet kincseiről, a kapcsolódás fontosságáról és a minket körülvevő világ csodáiról mesél kicsiknek és nagyoknak. Az adásban szó esik arról, hogyan lehet a képernyők világában felnövő gyerekeket a természet felé fordítani, mit lehet kezdeni a tinédzserrel, aki a kirándulás helyett inkább otthon maradna, és arról is, hogyan léphetünk ki a komfortzónánkból. Beszélünk a szülők és a pedagógusok felelősségéről és lehetőségeiről, valamint a cselekvő remény fontosságáról is.

Miért van még éhezés a világon, ha mindenkinek jutna elegendő élelem? | Holnapután

50 min

Elegendő élelmiszert termelünk ahhoz, hogy bolygónk minden lakójának jusson belőle. Ennek ellenére napjainkban is százmilliók éheznek világszerte. Ráadásul az éhezés korántsem csak az üres gyomorról szól: az is lehet alultáplált, aki naponta bőségesen eszik. A Holnapután legújabb adásában, az élelmezési világnap apropóján Plántek Leával, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) regionális kommunikációs vezetőjével beszélgetünk az élelmezés globális kihívásairól és arról, hogyan étkezhetünk egészségesebben és fenntarthatóbban.

Similar podcasts

All episodes

The newest 50 of 268 episodes

Hidegebb telekre és még forróbb nyarakra készülhetünk. Hogyan lehetséges ez? | Holnapután

56 min

Forró, száraz nyár után jött egy ősz, ami első ránézésre normálisnak tűnt. Valójában viszont már a vénasszonyok nyara is másképp zajlott, mint megszoktuk. Molnár László meteorológussal azt járjuk körül, mi áll mindennek a hátterében, és mi vár ránk a következő hónapokban és évtizedekben. Szó esik arról, miért erősödik Magyarországon a kontinentális jelleg, és miért Nyugat-Európában történik a legnagyobb változás. Megnézzük, mit jelent az éghajlati „rezsimváltás“, és hogyan hat a hazai klímára a Csendes-óceánon kialakuló, minden eddiginél erősebb El Niño. Kiderül az is, mi köze a Golf-áramlat és az Atlanti-óceáni áramlási rendszer (AMOC) lassulásának a hazai időjáráshoz, mit jelent a poláris örvény szokatlanul korai gyengülése, és milyen telet várhatunk. A beszélgetésből az is kiderül, hogy hazánk éghajlata nem a sokak által említett mediterrán irányba, sokkal inkább a közép-ázsiaira emlékeztető klíma felé tendál, forró száraz nyarakkal és hideg telekkel.

Hogyan csalogassuk vissza a kütyüző gyerekeket a természetbe? | Holnapután

59 min

A Holnapután legújabb adásában Simon Szilviával, a Zöld Hobbit néven ismert környezeti nevelővel, utazó pedagógussal beszélgetünk. Szilvia tizenöt éve járja az országot, és a természet kincseiről, a kapcsolódás fontosságáról és a minket körülvevő világ csodáiról mesél kicsiknek és nagyoknak. Az adásban szó esik arról, hogyan lehet a képernyők világában felnövő gyerekeket a természet felé fordítani, mit lehet kezdeni a tinédzserrel, aki a kirándulás helyett inkább otthon maradna, és arról is, hogyan léphetünk ki a komfortzónánkból. Beszélünk a szülők és a pedagógusok felelősségéről és lehetőségeiről, valamint a cselekvő remény fontosságáról is.

Miért van még éhezés a világon, ha mindenkinek jutna elegendő élelem? | Holnapután

50 min

Elegendő élelmiszert termelünk ahhoz, hogy bolygónk minden lakójának jusson belőle. Ennek ellenére napjainkban is százmilliók éheznek világszerte. Ráadásul az éhezés korántsem csak az üres gyomorról szól: az is lehet alultáplált, aki naponta bőségesen eszik. A Holnapután legújabb adásában, az élelmezési világnap apropóján Plántek Leával, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) regionális kommunikációs vezetőjével beszélgetünk az élelmezés globális kihívásairól és arról, hogyan étkezhetünk egészségesebben és fenntarthatóbban.

Virágok a tányéron? | Holnapután

39 min

Virágot enni elsőre talán különös ötletnek tűnik, pedig korántsem új gasztronómiai hóbort. Az ehető virágok és vadon termő növények évszázadokon át részei voltak a mindennapi étkezésnek, a hozzájuk kapcsolódó tudás azonban az idők során jelentősen megkopott. A Holnapután legújabb adásában Halmos Monika fitoterapeutával, virágsommelier-vel, a virágkonyha egyik legismertebb hazai szakértőjével beszélgetünk arról, hogyan találhatunk vissza ehhez az elfeledett világhoz.

A jövő rajtunk múlik, és ez jó hír | Holnapután

55 min

Vajon a mesterséges intelligencia megoldás vagy újabb probléma? Dr. Rab Árpád jövőkutatóval, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársával arról beszélgettünk, hogyan formálja a technológia a jövőnket – és mit tehetünk azért, hogy ez a jövő élhető legyen. Szó esik arról, miért nem a technológia elutasítása a megoldás, hanem annak tudatos használata, és miért lehet kulcsfontosságú a „hatékonytalanság" mint kifejezetten emberi tulajdonság egy egyre gyorsuló világban. Az adásban szó esik: A gazdaságtörténet 40-50 éves hullámairól, és arról, miért termelnek a régi megoldások új típusú problémákatMiért lehet a fenntarthatóság felé vezető út izgalmas kaland lemondások sorozata helyettMiért van szükségünk a hatékonytalanságra – beszélgetésekre, sétákra, kertészkedésreAz AI valódi kockázatáról: nem a gépek lázadása, hanem a saját kíváncsiságunk, és az emberi képességek csökkenéseKonkrét példákról, ahol az AI valódi megoldást hozHogyan tarthatjuk magunkat tudatosan a jelenben egy felgyorsuló világbanMit adjunk át gyerekeinknek félelem és klímaszorongás helyett

Meddig éri meg? – A tét már a jövőnk | Holnapután

31 min

„Nem rúgta ránk az ajtót a klímaváltozás” – mondja Lakatos Boglárka, az Agrárközgazdasági Intézet kutatója, legújabb podcastunk vendége. Ahogy fogalmaz, ez csak egy kattintásra csábító narratíva. A folyamatot valójában évtizedek óta jelzik a kutatók, csak épp eddig jóval kevesebbet tettünk, mint tehettünk volna. Az adásban szót esik: arról, hogy a klímaváltozást évtizedek óta jelzik a kutatók – nem hirtelen "rúgta ránk az ajtót",arról, hogy a víz nem korlátlanul, hanem lassan és feltételekkel megújuló erőforrás,az alföldi talajvízszint évtizedes csökkenéséről és a hagyományos gazdálkodás jövőjéről,a fokgazdálkodásról, a régi magyar vízkezelési hagyományról, amely ma is mintát adhatna,azokról a tudatos egyéni döntésekről, amelyekkel mindenki hozzájárulhat a változáshoz,két példáról (Németország, Marispuszta), amelyek megmutatják, milyen gyorsan regenerálódhat a természet.

Merre lehet a Velencei-tó jövője? | Holnapután

38 min

Az idei nyáron újra a szárazság, a forróság és a vízhiány vált meghatározóvá. Podcastunkban így főként kapcsolódó témákkal foglalkoztunk: szóba került a Balaton és lehetséges jövője, vízügyi kérdések és a Homokhátság helyzete, aztán Ljasuk Dimitryvel a Tisza-tóról beszélgettünk, és a megoldási lehetőségekbe is bepillantást nyerhettünk a marispusztai elárasztás történetével. Aktuális adásunkban a rekord alacsony vízszintet elérő Velencei-tó múltját, jelenét és lehetséges jövőjét jártuk körbe. Vendégem, Dr. Boromisza Zsombor, a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék egyetemi docense, tájépítész és természetfotós volt, aki évtizedek óta foglalkozik a Velencei-tóval, és meggyőződése, hogy nem a vízhiány a legfőbb gond, hanem az, hogy nem jól alkalmazkodunk az új helyzethez.

„Mindegy már, hogy milyen víz, csak víz legyen” | Holnapután

55 min

A Homokhátság mára gyakorlatilag félsivataggá vált. A vízhiány nyomán a gazdálkodás az ellehetetlenülés határán áll, az őshonos élővilág pedig jórészt eltűnt. Az elmúlt időszakban kicsúcsosodó folyamatban a melegedő és szárazodó klíma mellett az évszázados emberi beavatkozás negatív hatásai is közrejátszottak. Bár sokak szerint a huszonnegyedik órában vagyunk, vannak néhányan – és egyre többen –, akik úgy gondolják, hogy ideje a kezünkbe venni a sorsunkat. Új podcastunkban Nagyapáti Oszkárral, a kiskunmajsai Marispusztai Önkéntes Vízőrzők vezetőjével beszélgettem. „Amikor én még kissrác voltam, akkor a kútban 2-3 méter mélyen volt a víz. Ez azóta lement 8 méterre” – mondja Oszkár, érzékeltetve azt is, hogy milyen gyorsak a változások. Mivel családja generációk óta gazdálkodik Kiskunmajsa környékén, a családi történetekből is képet tudunk alkotni a múltról. Például az 1960-as években olyan magasan volt a talajvíz, hogy a kútban le sem kellett engedni a vödröt, elég volt megmeríteni, hogy megteljen vízzel. Ehhez képest ma ott tartunk, hogy – az önkéntes vaditatást is végző – vendégem szerint, már a vadakat is muszáj itatni, hogy ne pusztuljanak el. Persze mindehhez hozzájárul az is, hogy az eleve nagyon száraz vidékre csapadék is alig érkezik. Évi 250 milliméter alatt számít egy terület sivatagnak. Kiskunmajsán tavaly 289 milliméter csapadék esett. Újraéled a természet, ha visszatér a víz Oszkár és társai 2024 végén kezdtek arról beszélni, hogy komoly problémák lesznek a víz kapcsán, ha nem tesznek valamit. A közös gondolkodást a WWF filmje, az „Eltékozolt vizeink” termékenyítette meg, ahonnan ötletet merítettek a cselekvéshez. Néhány deszka, egy kis gát és hosszas hivatali egyeztetés után 2025 elején megtörtént az első elárasztás egy kéthektáros területen. A hatás már az első évben mérhető és csodaszerű volt. Egyrészt a közeli talajvízszint-mérő kútban jelentős emelkedést regisztráltak, másrészt a környékbeli gazdák szénahozama is megemelkedett, sőt a legeltetés...

A vegetációtüzek legfőbb oka az ember | Holnapután

29 min

A világ összes erdőtüzét meg tudnánk előzni, ha előre meg lehetne jósolni hol és mikor csapnak fel a lángok. Erre egyelőre nem vagyunk képesek, ám a tűzkockázatok becslése ma már lehetséges. Egy ilyen, tűzkockázatbecslő modellt épített fel a Corvinus Egyetem kutatója, Manczinger Melinda és munkatársai, akik a Kárpátok térségét – benne három észak-magyarországi megyével – vizsgálták a tűzkockázatok szempontjából, számos változót figyelembe véve. Kutatásuk 2025-ben jelent meg a Scientific Reports tudományos folyóiratban, melyben bemutatták a modell működését. A gépi tanulási algoritmus egy 27 változót tartalmazó, igen komplex adathalmaz alapján értékeli a vizsgált területek tűzkockázati valószínűségét. A hét országot felölelő kutatásban többek között vizsgálták a hőmérsékleti- és csapadékadatokat, a növényzet egészségével kapcsolatos mutatókat, a domborzati viszonyokat, sőt még társadalmi–gazdasági tényezőket is. A tanulmány legérdekesebb megállapítása pedig az, hogy egyáltalán nem az áll a vegetációtüzek hátterében – legalábbis a vizsgált régióban, a Kárpátok térségében – mint amire először gondolnánk. Nem a klímaváltozás miatt lángol a vegetáció Természetes körülmények között a vegetációtüzek mögött álló legfőbb okot a villámcsapások jelentik. Az ember által használt területeken viszont nagyon más képet látunk. A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a Kárpátok térségében – ahogy egyébként a világ más részein is – a vegetációtüzek kialakulásának legfőbb oka, nem a gyorsan melegedő klíma, vagy az aszály, vagy az említett villámcsapások, hanem az ember. Egész pontosan az ember által módosított tájak, mint például a túl sűrűn elhelyezkedő szántóföldek, illetve az infrastruktúra és a városok közelsége. Persze a klímaváltozásnak is fontos szerepe van, hiszen a hőhullámok, az aszály vagy épp az alacsony páratartalom, kiváló táptalajt nyújt a tüzek kialakulásához. Legalább ennyire érdekes megállapítás, hogy a növényzet műholdas vizsgálatai alapján meghatározott...

Nincs élet víz nélkül? – Ljasuk Dimitry új filmjéről | Holnapután

1 hr 4 min

Ljasuk Dimitry neve összeforrt a Tiszával és a Tisza-tóval. Készülő, Élet víz nélkül című új dokumentumfilmjében a klímaváltozás és a vízhiány drámai hatásait kutatja, Spanyolországtól az Alpokon át egészen a Homokhátságig. A sokkoló képek ellenére azonban nem a kétségbeesésre, hanem a reményre, az alkalmazkodásra és a tenni akaró emberekre fókuszál. A Holnapután legújabb adásában Novák Zsombor beszélget Dimitryvel a forgatás megdöbbentő tapasztalatairól, a Tisza-tó túlzsúfoltságáról, az írott és íratlan vízi szabályok megszegéséről, valamint a Jóreménystég körül kialakult, példaértékű civil közösségről. A tartalomból: Klímaszorongás helyett cselekvés: Miért kell elengednünk a múltat, és hogyan fókuszáljunk a megoldásokra?Forgatási kulisszatitkok: Kiszáradt folyómedrek és homoksivatagok – drámai helyzetkép Európából és a Kárpát-medencéből.Veszélyben a Tisza-tó: Hogyan teszi tönkre a felelőtlen turizmus és a motoros forgalom a páratlan élővilágot?Hogyan legyünk jó „vendégek”? Miért az evezős jelenlét a legetikusabb kapcsolódás a természethez?A Jóreménystég csodája: Egy közel 8000 fős, aktív közösség, amely önkéntesen óvja és építi a Tisza-tó egyik legszebb szegletét. Hasznos linkek: Ljasuk Dimitry videós oldalaKorábbi beszélgetésünk DimitryvelA Jóreménystég oldalaA Tisza-tavi kódexBeszélgetésünk Csala Dániellel Műsorvezető: Novák Zsombor Vendég: Ljasuk Dimitry, médiaszakember, független filmes

Útkeresés a fenntarthatóbb ruhaipar felé | Holnapután

48 min

A Holnapután legújabb adásában vendégünk Bendó Zoltán, a TEX-DAN projektmenedzsere volt, akivel a körforgásos gazdaságról és a fenntartható textiliparról beszélgettünk. Az adásban szó esett arról, hogy milyen kihívásokkal néz ma szembe a ruhaipar. Környezeti oldalról vizsgálva ezt a kérdést nem is lehetne megkerülni, hiszen az egyik legszennyezőbb ágazatról van szó. Sokatmondó adat, hogy egyetlen pamutpóló előállításához közel 3000 liter vízre van szükség. A kérdés társadalmi oldala legalább ennyire kihívásos. A textilipar a 20. század második felében gyakorlatilag teljesen kiszorult a fejlett országokból, Magyarországon is nagyítóval kell keresnünk olyan vállalkozásokat, melyek ezen a területen dolgoznak. Ennek oka elsősorban az, hogy a jellemzően – de nem kizárólag – távol-keleti országokban nagyon olcsó a termelés: a környezet- és munkavédelmi szabályok – ha egyáltalán vannak – sokkal lazábbak, a munkabérek pedig rendkívül alacsonyak. Ennek ellenére a ruhaboltok jelentős részében nagyon olcsóak a ruhák, ahol pedig drágábbak, ott jellemzően csak a márkanév miatt kell többet fizetni. Persze ezt az olcsóságot is megfizeti valaki: főként a kizsákmányolt természet és a munkások. Az eldobhatóság kultúráját kellene meghaladni Az olcsó és gyakran silány minőségű ruhák, és úgy általában a fast fashion üzleti modell arra épül, hogy egy-egy ruhadarabot csak nagyon rövid ideig viseljünk. A terméklánc abszolút lineáris, a viselt, vagy akár még az eladás előtt hulladékká váló textilek jellemzően sosem kerülnek újrahasznosításra. A körforgásos modell célja ezzel szemben az, hogy a ruhák, az anyagok és az erőforrások a lehető leghosszabb ideig használatban maradjanak újrahasznosítás vagy újragondolt használat révén. Ez nem csupán környezetvédelmi, hanem egyre inkább pénzügyi kérdés is lehet, ha megtaláljuk a módját, hogyan forgassuk vissza őket a rendszerbe. A változás lehetséges útjai Az Európai Unió felismerte, hogy változásra van szükség a textiliparban is. Ezt egyfelől külön...

Nincs varázslat a Homokhátságon | Holnapután

49 min

A Nem víznek való vidék Youtube-csatorna alapítója, Csala Dániel szerint versenyt futunk az idővel, hogy megmentsük a kiszáradó magyar tájat. Podcastunk legújabb adásában egy olyan emberrel beszélgetek, aki – bár nem vallja magát szakembernek – nagyon sokat tud a vízválságról, amellyel országunknak szembe kell néznie. Csala Dániel már évek óta foglalkozott a témával, amikor megalapította a csatornáját, ahova olyan filmeket és podcastokat gyárt operatőrével, amelyek nem csak a problémákat, de a lehetséges megoldási lehetőségeket is bemutatják. A csatorna címe szándékosan provokatív. Ahogy Dániel mondja, a magyar táj ma „nem víznek való”, mert a történelmi folyószabályozásokkal, belvízmentesítéssel, a mocsaras területek lecsapolásával olyan rendszert építettünk, amelynek célja nem a víz megtartása, hanem annak minél gyorsabb levezetése. Ezt a helyzetet kell megváltoztatni, és ahogy vendégem mondja, ha sikerül, még az is lehet, hogy „át lehet brandelni a csatornát víznek való vidékre”. A beszélgetés egyik fókuszpontját a Homokhátság helyzete adta, ahol talán a legnagyobb a baj. A terület egyes pontjain tíz méter mélyre kell ásni, mire talajvízhez érünk. Dániel szerint ez „gyakorlatilag halálos ítélet a felszíni növényeknek”. De nem csak az Alföld van nehéz helyzetben: a Dunántúlon, ha lassabban és nem is mindenütt, de már elindultak hasonló folyamatok. A legjobb víztározó a talaj Csala Dániel úgy látja, hogy az elmúlt időszakban, talán nem függetlenül az évek óta egyre pusztítóbb szárazságoktól, felgyorsultak az események társadalmi és szakmai szinten egyaránt. A vízhiányt testközelből érzékelő helyiek például egyre gyakrabban szerveződnek össze, és válnak vízőrzőkké. Ilyen csoport a Nem víznek való vidék csatornáján is szereplő Marispusztai Önkéntes Vízőrzőké. Ők helyi fürdő csurgalékvizét megfogják: nem engedik elfolyni, hanem beszivárogtatják a talajba. A probléma súlyát és munkájuk fontosságát jól mutatja, hogy az új kormány első kihelyezett ülésén éppen Marispusz...

A méhlegelő nem csak a méhekről szól | Holnapután

46 min

Hazánk legértékesebb természeti kincsei közé tartoznak a gyepterületek melyek fajgazdagsága, és a klímaváltozás mérséklése szempontjából kulcsfontosságú széntároló képessége kiemelkedő. Sajnos mégis mostohán bánunk a gyepeinkkel, legyenek azok a természetben, vagy épp a kerítésünkön belül. A gyepek fontosságáról, megvédésük lehetséges módozatairól és a városi gyepterületek – avagy méhlegelők – jelentőségéről Kántás Zoltánnal beszélgettünk. Kis léptékben, 100 m² alatti területeket vizsgálva a növényfajok számában a gyepek világrekorderek: több fajt vonultatnak fel, mint az esőerdők. Mégis, ha a természetvédelem szóba kerül, mindenkinek először az erdők ugranak be. Ha valaki beruházást tervez, komoly ellenállásra számíthat, ha fákat kell kivágni az építkezés miatt. A gyepek miatt viszont nem sokan állnak ki. Talán ezért is hívják a feltöretlen területeken megvalósuló fejlesztéseket zöldmezős beruházásnak. Pedig a gyepek jelentősége – nem is csupán diverzitásuk és szénmegkötő képességük okán – óriási. A gyepek az ízeltlábúak paradicsoma, ők pedig a természet egyik legfontosabb építőkockáját jelentik: ha holnap eltűnne az összes ember a föld színéről, túl sok dolog nem változna meg; ha eltűnnének az ízeltlábúak, minden a feje tetejére állna. Ezek az élőlények olyan fontos feladatokat látnak el, mint a beporzás, vagy épp a lebontás. Vendégem egy pizzás példát hozott: ha eltűnnének a beporzók, akkor ugyan még tudnánk rendelni pizzát (a gabonák ugyanis önbeporzók), de a feltéttel már gondban lennénk. Einstein szerint, ha eltűnnek a beporzók, az emberiség is kihal négy éven belül. Persze, ahogy az az adásból is kiderül, a zseniális fizikus valószínűleg soha nem mondott ilyesmit, és talán a négy év is túlzás, de – bárkitől is származik a mondás – a valóságtól azért túlzottan mégsem áll messze. Nem csak a méhek legelésznek A beporzók között fontos szerepet kapnak a méhek, de távolról sem ők az egyetlenek, akik részt vesznek ebben a munkában. A városokban mégis méhlegelőnek hí...

100 éve kutatjuk a Balatont – most jön a legnagyobb kihívás | Holnapután

1 hr 41 min

Mi köze van a folpaknak a Balatonhoz? Miért veszélyesebb a tóra a magas vízszint, mint az alacsony? És tényleg fenyeget a kiszáradás? A Holnapután legújabb epizódjában dr. Vasas Gáborral, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatójával beszélgettünk. A maratoni hosszúságú adásban olyan tények hangzottak el, melyek sokszor teljesen felülírják azt, ami a közvélekedésben él a Balatonról.

A tökéletes pázsit valójában ökológiai sivatag | Holnapután

36 min

Szépen gondozott, élére vágott gyep, tujasor, és gondosan permetezett rózsák – ezek sokak szemében az ideális kert képét festik. Csakhogy mindez valójában egy mesterségesen életben tartott rendszer, amely tőlünk energiát vesz el, körülöttünk lévő élővilágnak pedig nem ad vissza semmit. Bereczki Anna kerttervezővel arról beszélgettünk, hogyan lehetne ezt másképp csinálni, és az embert valamint a természetet is éltető kerteket létrehozni. Bereczki Anna biomérnök, kerttervező, a fenntartható kertek kialakításával foglalkozó BBlooms alapítója. A nyírott, műtrágyázott és rendszeresen szellőztetett pázsit iránti vonzalmunk nem véletlenül alakult ki: az angolkert-eszmény Nagy-Britanniából kiindulva meghódította a világot. A probléma csak az, hogy egészen más mennyiségű csapadék hullik a szigetországban, mint nálunk, és a szárazság is más dimenzióban értelmezhető. Itthon, a jelenlegi klímaviszonyok mellett a tökéletes zöld gyepet csak mesterségesen lehet fenntartani – és minél hosszabb aszályos tavaszokat és nyarakat élünk meg, annál világosabb, hogy ez zsákutca. …olyan, mintha egy ökológiai sivatag lenne a kertünk. Semmit nem táplál, hanem tőlünk várja el, hogy folyamatosan nyírjuk, műtrágyázzuk, és végezzük a gyepszellőztetést… – mondja Bereczki Anna A fenntartható kert gondolata ezzel szemben egészen más megközelítést kíván: olyat, amelyben nemcsak mi, és a más klímáról származó esztétikai ihletésünk van jelen, hanem a talaj mikroorganizmusaitól a beporzókon át a madarakig és sünökig mindenki. Bereczki Anna szerint a kert valójában egy ökoszisztéma, és a tervezési munka lényege éppen az, hogy ennek az egész rendszernek tudjunk segíteni – nem ellenük, hanem velük dolgozva. Ez azt is jelenti, hogy az őshonos, és – ahol szükséges – a szárazságtűrő fajokat részesítjük előnyben, mulcsozással tartjuk meg a nedvességet a talajban, és időt adunk a természetes egyensúly kialakulásának. A kertet ne csak úgy értelmezzük, hogy van a kert és mi, hanem hogy annak még van egy csomó sz...

Ez a „veszélyes hulladék” mentheti meg kerted a nyári aszálytól | Holnapután

33 min

Tudtad, hogy Európában évente 90 ezer tonna gyapjú keletkezik, amit a gazdák egy része egyszerűen elás vagy elégeti? Miközben a mezőgazdaság aszállyal, a talajok kimerülésével és az egyre drágább, és a klímaváltozást is fűtő műtrágyákkal küzd. Dr. Veres Andrea növényorvos, a Fitowool társalapítója megmutatja, hogyan lehet ebből a két problémából egyetlen elegáns megoldást csinálni vegyszerek vagy komoly kibocsátások nélkül. Az adásban ezen felül szó esik a légköri aszályról, a műtrágyák szénlábnyomáról, a gyapjúpiac abszurd helyzetéről – és arról, hogy miért lehet a jövő kertészetének egyik legfontosabb alapanyaga épp az, amit ma veszélyes hulladékként kezelünk.

Egy okkal több, hogy letedd a telefonod: óriási karbonlábnyom kapcsolódik a digitális világhoz | Holnapután

58 min

Gondoltad volna, hogy minden kattintásod szén-dioxid kibocsátással jár? Minden egyes Google-kereséssel, Netflix-sorozattal vagy Instagram-pörgetéssel karbonlábnyomot hagyunk magunk után – csak éppen nem látjuk a füstöt. Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy a láthatatlant láthatóvá tegye: megmérje és csökkentse a digitális karbonlábnyomunkat. Mert ez a lábnyom nem kicsi. Sőt! Becslések szerint egy átlagos földlakó éves digitális karbonlábnyoma 229 kg. Hogy kontextusba helyezzük, ez nagyjából annyi, mint elrepülni Budapestől Párizsig. A repülésről gyakran beszélünk a fenntarthatóság kapcsán, mint az egyik legnagyobb szennyező. A digitális világ még nem került fel a mentális térképünkre, pedig – ahogy az adásból kiderül – a hozzá kapcsolódó kibocsátás már meghaladja a légiközlekedését.  Ha az internet ország volna, a negyedik legnagyobb kibocsátó lenne a világon – hangzik el a podcastban.Az interneten nagyjából 6 milliárdan vagyunk fenn: az emberiség túlnyomó többsége. Ráadásul az adatforgalom évről évre 20–25 százalékkal nő. Ahogy Huszics György elmondja, ez egyre kevésbé az emberek, és egyre inkább a gépek hajtják: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint 2030-ra az adatközpontok mesterséges intelligenciához köthető energiaigénye akkora lesz, mint Japáné. Mérd meg a saját digitális lábnyomod! Használd a 👉 Carbon.Crane mérőjét 👈 és tudjuk meg együtt, hogy mekkora a Greendex olvasók átlagos digitális karbonlábnyoma.  Azt persze senki nem vitatja, hogy az AI elképesztő dolgokra képes, és az élet sok területén nagy segítségünkre lehet. Az viszont bizonyos, hogy még nem tanultuk meg megfelelően használni, miközben a környezeti lábnyoma „elképesztő”. Olyan, mintha Einsteinnel íratnád meg a matekházidat, vagy kérnél tőle egy receptet, mondjuk, hogy a fejfájásodat, hogyan mulaszd el.A klímaváltozás tekintetében a digitalizáció a megoldás egyik kulcsából – pl. papírmentes iroda, online megbeszélések –, egyre inkább...

Szinte bárhol lehet kerted: a permakultúra segít visszatérni a természethez | Holnapután

53 min

Mit csinál egy permakultúrás tervező, ha történetesen nem kertes házban, vagy épp egy tanyán él? Hát dzsungelt varázsol a gangra! Lőrinczi István egy belső-ferencvárosi társasház folyosóján bizonyította be, hogy a természettel való együttműködés gyakorlatilag bárhol megvalósulhat. A Perma Gang projekt alapítójával a permakultúráról, a természet mintázatainak követéséről, és a bárhol megvalósítható változásokról beszélgettünk. „Van két kislányom, és nagyon fontosnak tartottam, hogy a növények és a természet  közelségében legyenek, hiszen ha az ehető növényeket megismerik a gangon, akkor nem úgy nőnek fel Budapest belvárosában, hogy azt hiszik, hogy a szemközti boltban terem a paradicsom.”Képzeljük el, hogy nincs kertünk, nincs talajunk, csak egy negyedik emeleti körfolyosó és a vágy, hogy a természetet közelebb hozzuk a családunkhoz. Sokan talán csak legyintenének, de István beleállt a dologba: ma közel 80-féle növény és két dézsató színesíti a gangot, rendszeres vendégek a beporzó rovarok, az álkaszáspókok és a lepkék; a szúnyogok miatt pedig a denevérek is megjelentek.  Mindez azonban nem maradt meg a saját folyosójuk határain belül: a szomszédok elkezdtek zöldíteni, a projektnek híre ment, megbízások érkeztek óvodáktól, iskoláktól, közösségi kertektől, a gangon végzett kísérletből pedig lassan közösségek szökkentek szárba. A projekt(ek) megvalósításához vendégem a permakultúra tervezési rendszerét hívta segítségül.  Tervezz 100 órát, ebből tölts el egy órát a kertben! Ezt az egy órát aztán nagyon hasznosan fogod eltölteni – idézi vendégem a permakultúra egyik „nagyágyúját”, Jeff Lawtont.A permakultúra fogalmával egyre többször találkozhatunk, egyre gyakrabban merül fel a fenntarthatóságról szóló diskurzusokban. Azonban sokan tévesen azonosítják egy kertészeti módszertannal: valójában egy tervezési rendszerről van szó, amely nemcsak a kertben, hanem az élet minden területén alkalmazható. Ezt mutatja három legfőbb etikai alapelve is: a bioszféra védelme, az emberek...

Túl nagy a lábnyomod? Hagyj inkább pozitív kéznyomot! | Greendex Podcast

15 min

„...a méhek tökéletesen szimbolizálják azt, hogy ha a kis, jelentéktelen, sárga szőrös fenekű méhecskék összefognak egy szorgos rajba, akkor felsokszorozódik a hatásuk. Ha sokan felkapjuk a fejünket, és egy szorgos rajba verődünk, akkor egy zöldebb jövő felé tudjuk venni az utat” – vallja Hegedűs Kristóf. Az adásban a beeco nevű fenntarthatósági témájú applikáció társalapítójával beszélgetünk. Az adás apropóját az adja, hogy épp a napokban indult el a beeco új funkciója, mely az ökológiai lábnyomunk kiszámítását teszi lehetővé. Ennek megfelelően beszélünk erről a mutatóról, és arról is, miben különbözik a karbonlábnyomtól. Ezek mellett pedig szót ejtünk majd, egy még alig ismert fogalomról. Ez az ökológiai kéznyom, mely lehetővé teszi, hogy ne a negatív, hanem a világra gyakorolt pozitív hatásunk kerülhessen a középpontba. Itt beszéltünk korábban Hegedűs Kristóffal, ide kattintva pedig a beeco online felületét érhetitek el.

Az önkormányzatok kulcsszereplők a klímaalkalmazkodásban | Greendex Podcast

59 min

Gondoltad volna, hogy több száz éves módszerek újraélesztése – például kőhordalékfogók és rönkgátak építése – elegendő lehet egy kistelepülés megvédéséhez az évente ismétlődő villámárvizektől? És hogy ugyanez a szemlélet, amellyel a vizet visszatartják az aszályos nyarakra, a kalocsai kertvárosi régi agyaggödreiből virágzó vizes élőhelyet és játszóteret varázsol? Podcastunk aktuális adásában dr. Szatzker Petra és Csizmadia Petra, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati projektkoordinációs főosztályának munkatársai mesélnek arról, hogyan született a LIFE-pályázatok segítségével, egy mára több mint tíz évet átívelő projektfolyam, amelynek legújabb fejezete már országhatárokon is át nyúlik.  Az adásban a következő témákat járjuk körül: LIFE Micacc és LIFE Logos4Waters projekt kapcsán kiderül, hogy miért kulcsszereplők az önkormányzatok a klímaalkalmazkodásban,hogyan jutunk el a települési szintű megoldásokból a vízgyűjtő-szintű együttműködésekig,milyenek a természetalapú vízgazdálkodási megoldások a gyakorlatban: rönkgátak, kőhordalékfogók, oldaltározók és vizes élőhelyekés, hogy ezek miért olcsóbbak, esztétikusabbak és fenntarthatóbbak a betonnál,konkrét példákat is említünk mindhárom tárgyalt projekt kapcsán,megnézzük, mi kell egy sikeres LIFE-pályázathoz,és megtudjuk azt is, hogy mit érdemes tudni a legújabb, LIFE COOL ZONE projektről.Hivatkozások és hasznos linkek az adáshoz: A LIFE Logos4Waters projekt honlapja: lifelogos4waters.bm.huA LIFE Micacc projekt honlapja: LIFE-MICCAC projektHa a LIFE-pályázatok, és a kapacitásépítő programok érdekelnek: www.lifepalyazatok.euBorítókép: LIFE Logos4Waters

„Az ökológiai szorongás legjobb ellenszere a cselekvés” | Holnapután

34 min

„...a méhek tökéletesen szimbolizálják azt, hogy ha a kis, jelentéktelen, sárga szőrös fenekű méhecskék összefognak egy szorgos rajba, akkor felsokszorozódik a hatásuk. Ha sokan felkapjuk a fejünket, és egy szorgos rajba verődünk, akkor egy zöldebb jövő felé tudjuk venni az utat” – vallja Hegedűs Kristóf, a beeco társalapítója.  Mi lenne, ha a kezünkben lévő okostelefon funkciója nem merülne ki abban, hogy beszippantja a figyelmünket? Vagy éppen abban, hogy fondorlatos – vagy néha csak nagyon bután az arcunkba tolt – marketingmegoldásokkal pörgesse tovább a fogyasztás kerekét? Az okostelefon lehetne akár egy iránytű is, amely a fenntarthatóbb világ felé vezető utat mutatja. Éppen ezzel a céllal jött létre a beeco, egy magyar fejlesztésű applikáció, amely épp a napokban bővült új funkciókkal. A Holnapután aktuális adásában Hegedűs Kristóffal, az app mögött álló startup társalapítójával beszélgetünk.  Gyakran előfordul, hogy pusztán információhiány miatt hozunk kevésbé fenntartható döntéseket. Nem kell nagy dolgokra gondolni: megéhezel a városban, és bemész az első gyorsétterembe. Tudod, hogy ezzel magadnak és a környezetnek sem teszel jót, de nem ismered a környéket, és fogalmad sincs róla, hogy két sarokra onnan vár egy vegán gyorsbüfé.  De hogyan kerültél egyáltalán ebbe a helyzetbe? Miért nem hoztál otthonról főtt ételt? Azért, mert előző nap nem tudtál főzni: mire odaértél a piacra, már elpakoltak az árusok. Azért késtél el, mert új dzsekit kellett venned, pedig a réginek mindössze annyi baja volt, hogy elszakadt az oldala. Iránytűvel könnyebb lett volna A fenti történet, bár ezúttal fiktív, teljesen áltlános: ha beszippant az örvény, nehéz visszajutni a felszínre – kivéve akkor, ha ismerjük a megfelelő módszert! A fenntarthatóbb hétköznapok esetében ilyen segítség lehet a beeco használata. Ha ott lett volna a telefonodon, rögtön látod, hogy a lakásodtól 300 méterre működik egy ruhajavító műhely.  Ott gyorsan és olcsón megvarrták volna a kedvenc dzsekidet, te ped...

Aki jövőt akar tervezni, annak nyakig sárosnak kell lenni | Holnapután

38 min

Amikor egy elsőéves egyetemista nyakig sárosan, 1500 csemetével és egy ásóval a kezében megkérdezi, hogy „mi a túrót kell nekünk itt csinálni?”, valami fontos dolog zajlik. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – a MOME – az elmúlt években komolyan nekiállt annak, hogy a fenntarthatóság a mindennapok egyik fókuszpontjává váljon az intézmény és hallgatók számára. Ennek kerete a MOME Zero program, amely 2030-ra a teljes karbonsemlegességet tűzte ki célul, de valójában ennél jóval többről szól. Vendégem Barcza Dániel egyetemi tanár, a MOME Fenntarthatósági Irodájának vezetője. Vendégemmel arról beszélgetünk, hogy miért ültet erdőt egy dizájnegyetem, hogyan fér meg 300 ezer méh egy campus parkjában, és a cselekvés miként oldhatja a Z-generáció klímaszorongását. Szó esik arról is, hogy egy termék ökológiai lábnyomának nagyjából 80 százaléka a tervezési szakaszban hozott döntések mentén dől el, melynek fényében kulcsfontosságú, hogy a dizájnerek hogyan állnak a fenntarthatóság kérdésköréhez. Egy olyan generációról beszélünk, akik a természetet már a Minecrafton keresztül ismerték meg, és sokaknak az első komoly természetélménye egy ilyen erdőtelepítés a MOME-n. Közben azzal néznek szembe, hogy az AI elveszi a munkájukat, és az ökológiai válság – egészen különböző területeken – már teljes társadalmi összeomlással fenyeget a század második felére – mondja Barcza Dániel. Ám mindehez nem elegendő az, ha csak elméletben esik szó a fenntarthatóságról. Ahogy vendégem elmondja, ha maga az intézmény nem fenntartható, a hitelesség is elvész. Épp ezért kulcsfontosságú a MOME Zero program. A végső cél pedig az, hogy a program elemein, és persze a tananyagban is szerepet kapó fenntarthatóság fókuszú kurzusokon keresztül a hallgatók olyan szemléletmódot sajátíthatnak el, mely a későbbi munkájukban is visszaköszön.  A MOME egy nagyon kísérletező, nagyon izgalmas egyetem, ami alapvetően a jövővel foglalkozik. Azzal, hogy egy élhető jövőt tudjunk kialakítani. Egy olyan világot, ami akár techno...

Az energiaközösségek lehetnek a zöld átállás hajtómotorjai | Greendex Podcast

39 min

Az egyre fokozódó klímaválság, illetve az erőforrások kimerülése egyre inkább a középpontba helyezi a zöld átmenet kérdését. Ezzel foglalkozik az Európai Unió LIFE programjának egyik modulja is, a Clean Energy Transition (tiszta energiára való átállás) alprogram. Podcastunk aktuális adásában kettő plusz egy ilyen projektet nézünk vendégeimmel.  Molnár Boglárka a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos Energetika Tanszékének doktorandusza valamint Dr. Kaderják Péter, az egyetem kötelékében működő Zéró Karbon Központ vezetője nyújtanak betekintést egy ilyen nagy volumenű projekt mögött álló munkába. Bár az adásban tárgyalt három projekt közül kettő – egyelőre – nem valósult meg, sok tanulsággal szolgálhatnak új pályázók számára.  Az adásban a következő témákat járjuk körül: BME SET projekt: A cél a BME kampuszának „okosenergia-szigetté”, vagyis energiaközösséggé formálása. A tervek között szerepelt a passzív fogyasztókból aktív termelő-fogyasztókká (prosumerekké) válás, valamint az épületek digitális ikermodelljének megalkotása.E-hope projekt: A magyar kórházak energiahatékonyságának javítása központilag kidolgozott protokollokkal, például okos fűtésszabályozással és energiavisszanyerő liftekkel.Miért nem nyertek, és mi a siker titka? A bukás fő oka a nagyszabású külső pénzügyi partnerek korai bevonásának hiánya, illetve az elvártnál kisebb éghajlatvédelmi hatás volt. Egy sikeres példa erre a Mátrai Erőmű átfogó dekarbonizációs projektje.⠀Hivatkozások és hasznos linkek az adáshoz: A BME Zero Karbon Központ oldala: zkk.bme.huA Mátrai Erőmű dekarbonizációját célzó, jelenleg is zajló LIFE program oldala: igazsagosatmenet.euHa a LIFE pályázatok, a kapacitásépítő programok vagy az április 28-30. közötti EU LIFE információs napok érdekelnek: www.lifepalyazatok.eu

Varázslók a legelőn – A pásztortudás mint a túlélés záloga | Holnapután

54 min

Dr. Molnár Zsolt, biológus, etnoökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoportjának vezetőjével beszélgettünk egy mára kevéssé ismert világról.  Létezik ugyanis egy csoport, akikről ritkán esik szó, mégis ők az „alkalmazkodás mesterei”: a pásztorok. Emberek, akik képesek a fűből húst csinálni, és akiknek a tudása több mint 7000 éve halmozódik. Vendégemmel végigjárjuk, hogy miért nem csupán romantikus hagyományőrzés a pásztorkodás, hogyan használják a mongol lovasok a GPS-t, és miért lehet ez az ősi, figyelemintenzív szemléletmód a válaszunk a klímaváltozás adta kihívásokra. Az adáshoz kapcsolódó kísérőcikket itt olvashatod.

Gyógyító kertek: kapaszkodó és megnyugvás felbolydult világunkban | Holnapután

43 min

Vendégem Réthy Katalin a Magház Egyesület vezetője, agroökológus. „A gyógyítás nem egyirányú. Amikor gondoskodunk a kertről, a kert viszonzásképp gondoskodik rólunk.” A modern világ embere egyre inkább elszakad a természettől, miközben az egymásra halmozódó ökológiai, társadalmi és gazdasági válságok, azaz a polikrízis világa, egyre több terhet pakol a mentális egészségünkre. A Holnapután aktuális adásában Réthy Katalin agroökológus, a Magház Egyesület vezetője mesél arról, hogyan nyújthatnak erre a helyzetre választ a természetalapú megoldások. Egy ilyen eszköz, egy gyógyító kert létrehozásában ő maga is részt vesz. Több mint egy egyszerű kórházpark  A gyógyító kertek speciális zöldterületek. Egészségügyi vagy szociális intézmények esetében segíthetik az ott ápolt betegek jóllétét, és támogathatják felépülésüket. Katalin és társai az ország második legnagyobb pszichiátriai intézményében, a pomázi Boldog Gellért Szakkórházban dolgoznak egy ilyen kert megszületésén, egy Európai Uniós projekt keretében. Itt már a tervezéstől kezdve minden résztvevőt bevontak, így a dolgozók, a betegek és a kutatók együtt, partnerként vettek részt a folyamatban, sőt abban megjelentek a nem-emberi élőlénytársak szempontjai is. A cél nem egy hagyományos, költséghatékonyan fenntartható, „szépen gondozott” park létrehozása volt, hanem egy kölcsönös gyógyító folyamat lehetőségének megteremtése. Kölcsönös gondoskodás A gyógyító kertben így hiába is keresnénk a formára nyírt sövényeket. Helyettük olyan élőhelyek születnek, melyek mindenki számára hívógatóak, diverzek, és segítik a természethez való kapcsolódást. Ilyen például az évszakok változásának, vagy épp a kertben élő állatoknak a megfigyelése. A magaságyások gondozásán keresztül pedig az alkotás örömének és a kertészkedés nyugtató hatásának megélése.

A hazai gyepek fajgazdagsága az esőerdőkével vetekszik | Greendex Podcast

43 min

Gondoltad volna, hogy a hazai gyepek hatalmas mennyiségű szén-dioxidot képesek megkötni, így a klímavédelemben legalább olyan fontosak lehetnek, mint az erdők? Vagy azt, hogy a korábban kártevőként számon tartott – ma már szigorúan védett – ürge valójában egy ökológiai kulcsfaj, melynek jelenléte nélkülözhetetlen egész életközösségek számára?  Podcastunk vendégei, Bocz Renáta, a Grassland-HU LIFE projektmenedzsere, és Dr. Váczi Olivér, a CitellusLIFE projektvezetője – mindketten az Agrárminisztérium háttérintézményeként működő Herman Ottó Intézet munkatársai. Mindkét program célja, hogy rejtett természeti értékeinkkel mindinkább tisztában legyünk, és hosszú távon is biztosítsuk a pannon gyepek és fajaik fennmaradását. Teszik mindezt az Európai Unió LIFE programjának keretében. Az adásban a következő témákat járjuk körül: a pannon gyepek szerepe a klímaváltozás elleni harcban: kiderül, miért nem mindig az erdősítés a legjobb megoldás a szénmegkötés és az aszályosodás elleni védekezés szempontjából,az ürge, mint zászlóshajó faj: miért kiemelten fontos ez a fokozottan védett rágcsáló más ritka fajok, például a parlagi sas és az év emlőse, a molnárgörény túléléséhez,a mezőgazdaság és a természetvédelem közös érdekei: szót ejtünk a programokban részt vevő önkéntes modellgazdaságokról, amelyek bizonyítják, hogy a természetkímélő gyepkezelés (legeltetés, kaszálás) működhet profitábilisan,citizen science: hogyan segíthet bárki az ürgék felmérésében a Vadonleső alkalmazás és az áprilisi Országos Ürgelajstrom segítségével,és végül említünk majd néhány hasznos tanácsot és tapasztalatot azoknak, akik ökológiai vagy természetvédelmi céllal sikeres LIFE pályázatot szeretnének írni.Hivatkozások és hasznos linkek az adáshoz: A Grassland-HU LIFE projekt részleteit, eseményeit és eredményeit itt éred el: grasslandlifeip.huAz ürgék védelmére indult CitellusLIFEprojekt hamarosan élesedő oldala: hermanottointezet.hu/citellus-life-projektHa a LIFE pályázatok, a kapacitásépítő programok v...

Vissza a természetbe az iskolakerteken keresztül | Holnapután

45 min

Dr. Halbritter András biológus, az Iskolakertekért Alapítvány alapítója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense volt a vendégünk legújabb adásunkban, ahol áttekintettük az iskolakertek szerepét, és a természetben zajló munka fontosságát, és azt, hogy miként lehet elindítani egy ilyen kertet.  Az adás tartalmából: Bár Magyarországon már 1780-ban is léteztek iskolakertek, a modern mozgalom a 2010-es években indult újra. Ma már az óvodák és iskolák mintegy 10%-ában kertészkednek a gyerekek.A mai iskolakertek fő célja a fenntarthatóságra nevelés és az egészséges táplálkozás népszerűsítése – a gyerekek sokkal szívesebben megeszik azt a zöldséget, amit ők maguk termeltek meg.A felgyorsult digitális világban az iskolakertek segítik az agy regenerálódását, javítják a koncentrációt, csökkentik az agressziót és a figyelemzavar kockázatát. Emellett a talajjal való fizikai érintkezés erősíti az immunrendszert és véd az allergiás megbetegedések ellen.Beépítés az oktatásba: Az iskolakertek kiválóan integrálhatók a matematika, a környezetismeret és a biológia órákba, sőt, a technika és tervezés tantárgyon belül külön kertészeti modul is választható.A kertépítést érdemes kicsiben, lépésről lépésre kezdeni (akár emelt ágyásokkal). Az induláshoz és a kihívások (pl. a nyári szünet alatti fenntartás) megoldásához az Iskolakertekért Alapítvány országos hálózattal, tanácsadással, mentorálással és eszközpályázatokkal is segítséget nyújt.

Láthatatlan „vegyi koktél” mérgezi a mindennapjainkat: így tudunk ellene védekezni | Greendex Podcast

35 min

Gondoltad volna, hogy a mindennapi használati tárgyaink – a fehérneműink, a gyerekek cumija, vagy akár a fejhallgatónk – egészségre káros vegyi anyagokat rejthetnek? Podcastunk vendége, Dr. Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) munkatársa azon dolgozik, hogy ezekkel a veszélyekkel mindinkább tisztában legyünk, illetve hogy a szabályozói és gyártói oldalról is megszülethessenek a megfelelő válaszok erre a problémára. Teszi mindezt az Európai Unió LIFE programjának keretében, a ToxFree LIFE for All projektben.  Az adásban a következő témákat járjuk körül: a rejtett vegyszerek és a TVE legújabb terméktesztjei: kiderül, miért lehet veszélyes egy látszólag ártalmatlan cumi vagy egy alsónemű,a szigorúbb jogszabályok szükségessége és a gyártói felelősségvállalás lehetséges lépései,a TVE Ökokör programja, amely közösségi segítséget nyújt a háztartások vegyszer- és műanyaghasználatának csökkentéséhez,hasznos tanácsok és tippekről azoknak a civil vagy vállalati szereplőknek, akik LIFE pályázaton szeretnének sikeresen indulni.Hivatkozások és hasznos linkek az adáshoz: A Tudatos Vásárlók Egyesületének terméktesztjeit (ahol biztonságos alternatívákat is találhatsz) itt éred el: tesztek.tudatosvasarlo.huHa a LIFE pályázatok, a kapacitásépítő programok vagy az április 28-30. közötti EU LIFE információs napok érdekelnek: www.lifepalyazatok.eu

Tényleg megeszünk hetente egy bankkártyányi műanyagot? | Holnapután

39 min

A mikroműanyagok mindenhol ott vannak. A tengerek mélyétől, a hegyek tetejéig, a palackozott víztől a belélegzett levegőig. Ma még nem tudjuk egészen biztosan, hogy mindez milyen konkrét veszélyekkel jár, bár egyre több a baljós jel. Az minden esetre lényeges, hogy a felesleges félelemkeltést elkerüljük, és a közszájon forgó tévhiteket – lásd a címben – elkerüljük. Ez volt a célja a beszélgetésünknek dr. Bordós Gáborral, a Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mikroműanyagokkal foglalkozó üzletágvezetőjével, aki segített tiszta vizet önteni a pohárba

Merre tovább a hazai klímapolitikában? | Greendex Podcast

22 min

Podcastunk aktuális adásában Koczóh Levente Andrással, a Green Policy Center szenior kilímapolitikai szakértőjével vettük sorra azokat a kérdéseket, melyek a leginkább relevánsak lehetnek a hazai klímapoltika jelenét és jövőjét tekintve. A beszélgetés apropóját a hazai klímapolitikai szakmai műhely három részes vitaest-sorozata adta, melynek első két eseménye az elmúlt hetekben zajlott. Az első vitaest (Mi a 3 legfontosabb klímapolitikai intézkedés a választások után?) itt tudod megnézni: https://youtu.be/7wjNOBVat-o?si=Hb0vgSF8NoIHCuoT A másodikat (Miként garantálható az élelmiszer- és vízellátás változó környezeti és klimatikus feltételek között?) itt: https://youtu.be/icGq1tAmpIg?si=q07YHvt08mAPIic1 A soron következő vitaestre pedig (Klímatudomány a tények utáni világ viharában – Tudományos tények a közbeszédben és a döntéshozatalban) itt tudsz regisztrálni. Az adásban szó esett még a neves hazai szakember által írt, A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért című munkája, mely ide kattintva érhető el.

„Szintetikus világunk recseg-ropog” | dr. Tkacsik Márta | Holnapután

55 min

Holnapután című műsorunk legújabb adásában dr. Tkacsik Mártával, a Patikakert alapítójával beszélgettünk. Eredeti végzettsége szerint elméleti matematikus vendégemmel többek közt a regeneratív mezőgazdaságról, a klímaválságról, a minket körülvevő és bennünk létező mikrokozmoszról, és a mesterséges intelligenciáról is beszélgettünk.

Ezeket érdemes tudni a fenntarthatóság tantárgyról! – Holnapután

32 min

2024 óta már fenntarthatóságból is lehet érettségizni. Az alig néhány éves tantárgy az általános iskolák ötödik osztályától egészen a középiskola végéig nyújt érdekes, hasznos és fontos ismereteket, ráadásul már a hazai iskolák körülbelül 10%-ában elérhető. A Holnapután aktuális adásában a tantárgy, illetve a hozzá tartozó tankönyvcsomag megalkotásában fontos szerepet vállaló Ütőné dr. Visi Judit, főiskolai docenssel beszélgettünk.

Kinek higgyünk az éghajlati szélsőségek kapcsán? – Holnapután

33 min

A Holnapután aktuális adásában az éghajlati szélsőségekről beszélgettünk dr. Lakatos Mónikával, a HungaroMet éghajlatkutatójával. A beszélgetés apropóját – a hosszú ideje nem látott, szokatlan mennyiségű hóval érkező tél mellett – a Kék Bolygó Alapítvány és a HungaroMet által magyar nyelven megjelentetett kiadvány (Szélsőségek és klímaváltozás – Újságírói útmutató) adta, mely a szélsőséges időjárási események értelmezését segíti. Ebben úgynevezett attribúciós vizsgálatokkal állapítják meg, hogy az extrém események mennyiben köthetők a klímaváltozáshoz.

Iránytű a fenntartható termékválasztáshoz – Holnapután

29 min

A Holnapután aktuális adásában Barta Róbert Gézával, a HungaroMet tanúsítási vezetőjével beszélgettünk az ökocímkékről. Ezek a jelölések segítik a környezettudatos választást, miközben a rendszer a cégeket is hozzásegíti egy fenntarthatóbb működéshez. 

Végleg kiszárad az ország, ha nem alkalmazkodunk – Holnapután 

49 min

Magyarország vízgazdálkodási helyzete drasztikusan megváltozott az elmúlt években. Míg a 2000-es évek elejéig az árvíz mellett a belvíz jelentette a legnagyobb kihívást, ma már sokkal inkább az a baj, hogy nincsen víz. Az évek óta tartó aszályt a természet, a mezőgazdaság, és turizmus, és úgy általában mindenki megszenvedi. A Holnapután aktuális adásában dr. Bíró Tiborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetőjével beszélgettünk hazánk vízügyi kihívásairól, az aszály kérdésköréről és arról, hogy milyen megoldási lehetőségek mentén indulhat el az ország.

Végtelen öltözködés egy véges bolygón? – Holnapután

38 min

Podcastunk aktuális adásában a divatvilág és a ruhaipar fenntarthatósági kihívásait tekintjük végig Szentesi Rékával. Vendégem divatkutató és márkastratéga, aki 20 éve dolgozik nemzetközi és magyar márkákkal, illetve 10 éven keresztül volt szakmai vezetője egy hazánkban működő francia divatfőiskola divatmenedzsment szakának.

A zöld átállás egyik hazai úttörője a munkavállalók igényei szerint is alakítja fenntarthatósági törekvéseit

18 min

Az ALTEO a hazai energiaipar és a körforgásos gazdaság ismert vállalata, amely a zöld átállás támogatására kínál okos, hatékony és megbízható megoldásokat. A 15 éve a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalat 2022-ben a hazai energetikai szektorban elsőként szerzett önkéntes, független fél általi értékelés alapján készült nemzetközi ESG tanúsítványt. 

Árpád-kori megoldások segíthetnek a modern vízproblémák kezelésében? – Holnapután

42 min

Bár Magyarországot gyakran emlegetjük víznagyhatalomként, mégis előfordul, hogy egyetlen éven belül kell megküzdenünk az aszállyal, a belvízzel és az árvízzel. Hogyan alakult ki ez a paradox helyzet, és mit tanulhatunk az Árpád-kori őseinktől? Az adásban Németh Zoltán műszaki pedagógussal, és gazdálkodóval járjuk körül a 19. századi folyószabályozások drasztikus következményeit, és megismerjük azt a monumentális, középkori csatornahálózatot, amely a feltételezések szerint képes volt a vizet olyan módon kezelni, hogy az év minden szakaszában a legtöbbet lehessen kihozni belőle. Szót ejtünk a talajvízszint süllyedéséről, az élelmiszereink csökkenő tápanyagtartalmáról és arról, hogyan mentheti meg a jövő mezőgazdaságát a modern technológia és az ősi tudás ötvözése.

A gombafonalakkal átszőtt jövőben már nem gyártjuk, hanem növesztjük majd a cuccainkat – Holnapután

33 min

Egyre sürgetőbbé válik olyan alternatív alapanyagok keresése, melyek környezetszennyezés nélkül, minél kisebb lábnyom mellett képesek kielégíteni az ipar és a fogyasztók igényeit. Fenntarthatósági szempontból a fosszilis alapú műanyagok kora lejárt, mégis elárasztanak mindent. Talán ezen is tud majd változtatni egy magyar startup, a gombafonalakkal foglalkozó Fraxinea. Ők azt ígérik, hogy kizárólag természetes összetevők felhasználásával tartós, strapabíró, biztonságos, és nem utolsó sorban komposztálható anyagokat hoznak létre. A cég társalapítójával, Takács Emesével beszélgettem. Az adásban többek válasz kapunk az alábbiakra: Miért jelent jobb alternatívát a gombafonal a szintetikus megoldásoknál?Mire használható a micélium a mindennapokban, és mi történik vele az életciklusa végén?Milyen eszközökkel, hol és hogyan állíthatók elő a gombatermékek?Milyen jövőbeli felhasználási lehetőségek előtt áll az iparág?Hogyan kerül a gombafonal a jógaterembe?Mennyibe kerülnek ezek a termékek, és mitől válhatnak versenyképessé?Milyen kihívásokkal néz szembe egy micéliumra szakosodott magyar startup?

Szomszédunk a vaddisznó – Holnapután

50 min

Vajon tényleg „invázióról” van szó, vagy csak meg kell tanulnunk együtt élni az új szomszédainkkal? A Holnapután legújabb adásában Dr. Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatójával járjuk körül a városi vadgazdálkodás legégetőbb kérdéseit. A város nem az ember felségterülete: élőhelyet jelent számos más faj számára is. Ez ellen lehet tenni, de ahhoz minden érintettre, a teljes közösség együttműködésére szükség van. Amíg pedig az állatok, és különösen a vaddisznók itt vannak, meg kell tanulnunk együtt élni velük. Félnünk nem kell tőlük, de fontos tudnunk, hogy – bár nem céljuk az embereket bántani – előfordulhatnak váratlan események.  A műsorból pedig többek között az is kiderül, hogy mit érdemes tennünk, ha összefutunk egy vaddisznóval. Akár az utcán, akár a kertünkben. „Az emberi élet mindig az első, az emberi tulajdon mindig a fontosabb, de az állatvilágnak is élnie kell. Ezt a hármast kell összerakni” – mondja Dr. Heltai Miklós a műsorban az előttünk álló kihívásokról.

Így dől el a sorsunk: a klímacsúcsok belülről – Holnapután

31 min

A Holnapután legújabb adásában a klímadiplomácia kulisszái mögé pillantunk be Schaffhauser Tiborral, a Green Policy Center szakértőjével, aki az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó ciprusi delegáció tagjaként vett részt a tavalyi, belémi COP30-on. A beszélgetés végigköveti a klímacsúcsok történetét az 1992-es riói alapoktól a 2015-ös mérföldkőig, a Párizsi Megállapodásig, amelynek célja a globális felmelegedés 1,5–2 °C alatt tartása. Bár a közvélemény gyakran szkeptikus, a diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően a korábban jósolt 4-5 fokos melegedés helyett jelenleg 2,1–2,8 fok körüli érték várható, amennyiben az országok tartják magukat vállalásaikhoz. A belémi csúcs különösen feszült légkörben zajlott, amit nemcsak az esőerdei helyszín logisztikai nehézségei, hanem az Egyesült Államok távolmaradása miatti pénzügyi bizonytalanság is jellemzett. Az Európai Unió azonban a korábbinál határozottabb fellépéssel akadályozta meg a folyamat megtorpanását, kiállva a fosszilis energiahordozók kivezetése mellett. A találkozó egyik legfontosabb eredménye a finanszírozási célszámok rögzítése volt: 2035-ig évi 1,3 billió dollárt kell mozgósítani a fejlődő országok zöld átállásának segítésére. Az adás rávilágít, hogy bár a nemzetközi alkuk lassúnak tűnhetnek, minden tizedfoknyi különbség kritikus jelentőséggel bír a bolygó éghajlati stabilitása szempontjából. Borítókép: Schaffhauser Tibor

Viharvadászat: honnan tudhatjuk, hogy valóban veszélyes a helyzet? - Holnapután

39 min

A Holnapután legújabb adásában egy igazán különleges világba nyertünk betekintést, a viharok, szupercellák és extrém időjárási jelenségek kulisszái mögé. Vendégünk Komjáti Kornél, a Szupercella Egyesület elnöke volt, aki nemcsak megfigyelője, hanem aktív kutatója és dokumentálója a legkeményebb hazai viharrendszereknek. A beszélgetés során szó esett adrenalinnal teli pillanatokról, tudományról, felelősségről és arról is, hogyan változik a viharok természete a klímaváltozás hatására.

Magyarország Vízügyi Helyzete - Holnapután

32 min

A Holnapután legújabb adásában vendégünk Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese volt, akivel hazánk vízügyi helyzetéről és szerepéről beszélgettünk. A magyarországi vízgazdálkodás ma rendkívül összetett kihívásokkal néz szembe, miközben nőnek a szélsőségek (súlyosbodnak az aszályok, egyre intenzívebbek az esőzések), a táj vízháztartása történelmi mélypontra került.

Éghajlati változások – Podcast

31 min

A Holnapután legújabb adásában a vendégünk Duics-Korosecz Lilla meteorológus, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. munkatársa volt. Lillával a beszélgetésünk során megvizsgáltuk hazánk klímatrendjeit, a városi időjárás modellezését és az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodási lehetőségeinket.

Permakultúrás mezőgazdaság – Kulcsár Balázs

34 min

A Holnapután soron következő beszélgetéséhez olyan vendéget hívtunk, aki egyszerre gazdálkodó, gondolkodó és szemléletformáló szakember. Kulcsár Balázs, a Magyar Permakultúra Egyesület elnöke, a Valaha Tanya alapítója. 12 hektáros gyümölcsösét permakultúrás szemlélettel műveli. Ebben az adásban a klímaváltozás korában egyre fontosabbá váló kérdésekre keresi a választ: Hogyan maradhat életképes a mezőgazdaság egy egyre szélsőségesebbé váló világban? Milyen módszerekkel lehet úgy termelni, hogy a megművelt területet ne csak kihasználjuk? Beszélgetésünk során ezt a témát jártuk körül.

A természetben nincs sírásó – Podcast – Illés Olivér

44 min

A Holnapután legújabb adásában vendégünk Illés Olivér erdőkerttervező, az Ehető Kert alapítója volt, akivel az őszi-téli kerti munkával, a talaj regenerálásával, valamint a fenntartható kertgondozás gyakorlatával foglalkoztunk. Vendégünk filozófiájának meghatározója a permakultúra, egy olyan kert, ahol az elsődleges cél nem az emberi kontroll, hanem az együttműködés a természettel. Ez a szemlélet egyre fontosabb, hiszen a klímaváltozás, az aszályos időszakok és a talajromlás miatt minden csepp víz, minden megőrzött levél és minden tudatos döntés számít.

Kántás Zoltán - Holnapután

27 min

A Holnapután legújabb adásában a vendégünk Kántás Zoltán, környezetvédelmi technikus, természetvédelmi szakember és a Greendex szerzője, aki segített az adásunk során abban, hogy megértsük: mit is jelent ma valóban „közel lenni a természethez”, és miért múlik rajtunk a jövő élhetősége. Beszélgetésünk során érintjük a környezetünkkel való kapcsolatainkat, a természet rendszereit és az alapjait is!

Dr. Gál Izóra - Holnapután

27 min

A Holnapután legújabb adásában a vendégünk dr. Gál Izóra, agrármérnök, egyetemi docens , akivel a természet egyik legérdekesebb, sokszor alábecsült témájáról a gyomokról beszélgettünk. Pontosabban arról, hogy amit ma sokan kártevőnek tartanak, az valójában táplálék, gyógyír és ökológiai szempontból is nélkülözhetetlen része a természeti rendszernek. A műsorunk során szó esett továbbá a kiskerti gyomszabályozásról, illetve a talaj és a biodiverzitás kapcsolatáról.

Holtágak, emelt vízterek, aszály; merre tovább a hazai vízgazdálkodásban? - Holnapután

34 min

A Holnapután következő adásában a vendégünk újra dr. Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára és a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke, akivel folytattuk előző heti beszélgetésünket. Az előző részben érintettük vendégünk szakmai pályáját, a tavalyi árvíz tapasztalatait, a vízhiány és a víztöbblet kérdését és az árvízi kockázatokat. Most pedig hasonló módon négy témakört fogunk átbeszélni Tiborral a vízgazdálkodás témakörében a holtágak szerepétől indulva az aszálykezelési lehetőségekig.

Árvizek, aszály, klímaváltozás: így formálódik át Magyarország vízgazdálkodása – Holnapután

32 min

A Holnapután következő adásában a vendégünk dr. Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára és a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke, akivel beszélgettünk a vízgazdálkodás jelenéről és jövőjéről. A víz egyszerre jelent bőséget és hiányt Magyarországon, így egyre sürgetőbb kérdés, hogyan tudunk alkalmazkodni a szélsőséges időjárási eseményekhez, árvízi kockázatokhoz és aszályokhoz. Tibor több évtizedes tapasztalata alapján mutatta be, hogyan formálódik át a hazai vízgazdálkodás a klímaváltozás nyomására, és milyen lehetőségeink vannak a fenntartható jövő felé vezető úton.

See all 200 episodes

–

0 ratings from members

5
4
3
2
1

Rate this podcast

Log in to rate and review the shows you listen to.

No reviews yet — be the first member to rate "Greendex".

This podcast, its content and its artwork are not owned by, affiliated with, or endorsed by Castquire.

Keep listening

Discover more podcasts like this.

Browse podcasts See the charts

Up next

  1. Nothing queued. Use + Queue on any episode to line it up.

0:00 0:00

Cookies

We set only what the site needs to sign you in and remember your theme. No advertising, no analytics. Read more.